|
|
|
|
A postroke depresszió
Dr. Harcos Péter
|
|
Agyi vascularis katasztrófát követően a betegek jelentős hányadában alakul ki kóros magatartás. Különböző súlyosságú kognitív és/vagy affektív zavar. Utóbbiak közül a leggyakoriabb a hangulat kóros megváltozása. Van olyan tanulmány, amely szerint a major és minor depressziónak vizsgálata azt bizonygatta, hogy tünetileg nincs alapvető különbség az elsődleges és a másodlagos (agykárosodást követően kialakuló) kórképek között.
Az affektív zavarok kialakulásában a limbikus rendszer károsodádának van meghatározó szerepe. A laesio mellett számolnunk kell annak távoli következményeivel. A postroke depresszióban különösen fontos a locus coeruleus és a raphe-magvak idegsejtjeiből eredő noradrenerg és serotoninerg pályarendszerek szerepe. A károsodástól messze eső szerkezetileg épp régiók működészavarát funkcionális képalkotó eszközökkel sokirányúan vizsgálhatják. Másodlagos depresszióban végzett PET- vizsgálatok is több, a limbikus rendszerhez tartozó szerkezet működészavarát igazolják.
A postroke depresszió az elsődleges depresszióhoz hasonlóan eredményesen kezelhető. A szélütést elszenvedett betegek nagyobbrészt magas életkorúak, más szív és érrendszeri vagy egyéb belgyógyászati betegségben is szenvednek. A modern antidepresszív gyógyszerek alkalmazásának az ő körükben sincs akadálya. Ez azért jelentős, mert a depresszió kialakulása akadályozza a betegek felépülését. Míg hatékony kezelésük lehetővé teszi rehabilitációjukat. Sajnos e betegek jelentős hányada nem kerül felismerésre s így megfelelő kezelésre sem.
A postroke depresszió kutatása az elsődleges depressziók pontosabb megismerését, patomechanizmusuk eredményesebb feltárását is szolgálja.
|
|
|
