|
|
|
|
Depresszió és a szexuális funkciók zavarainak összefüggései
Dr. Arató Géza
|
A szexuális igények kielégítését is magában foglaló intim kapcsolat alapvető emberi szükséglet, akár házasság, akár együttélés vagy együttjárás formájában valósul meg. Az intim kapcsolat és ezen belül a szexuális akivitás az élet más területire is jótékonyan hat, általános aktivizáló hatása vitathatatlan. Énerőt mobilizál, teljeítményre sarkall, önbizalmat erősít, mind a férfi, mind a női identitás kialakulásában és megőrzésében jelentős szerepet játszik.
Köztudott, hogy eredetileg és elsődlegesen a szexualitás a fajfenntartás szolgálatában állt, s ez a szerepe még ma is fontosnak mondható. Ám, ha meggondoljuk, hogy újabb vizsgálati adatok szerint 4-5 ezer közösülésből átlagban csak egyetlen egy eredményez gyermeknemzést- nem is beszélve arról, hogy a nemi élet nem is csak közösülésből áll- akkor el kell ismernünk, hogy a szexualitásnak még más, fontos funkciói is lehetnek. Nincs ugyan teljes egyetértés a kutatók között abban, hogy pontosan milyen funkciók ezek, de szinte senki sem vitatja a nemi szerepek pervazív, vagyis mindent átható jellegét, s azt sem, hogy bizonyos lelki szükségletek csak intim partnerkapcsolatban elégíthetők ki. Az ilyen kapcsolatok tartós hiánya esetén ezek a lelki szükségletek elsorvadnak, elfojtásra kerülnek és a személyiséget károsíthatják.
Az intimitási szükséglet kielégítése mellett a biztonsági szükséglet kielégítését is szolgálja egy szexuális téren is jól működő intim kapcsolat
Nincsenek korrekt, a mintavétel szabályokat betartó vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy azokra alapozva a szexuális funkciózavarok epidemiologiájáról akár csak egy országon belül is megbízható adatokra lehetne hivatkozni.
Annyi mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a leggyakrabban előforduló zaavarok a férfiaknál az erekciós és ejakulációs problémák, valamint nőknél az orgazmus zavarok.
Stressz, szorongás, depresszió, gyógyszeres kezelés eredménye lehet a szexuális vágy csökkenése. Ehhez vezetnek gyakran kedvezőtlen életesemények, partnerkapcsolati konfliktusok.A hosszabb ideig tartó absztinencia önmagában is elnyomhatja a szexuális vágyat.
Az erektilis diszfunkció hátterében ugyanezek a kiváltó okok szerepelhetnek. A depresszióban nagyon gyakran csökken a vágy is, a szorongásos zavarokban viszont sokkal inkább a pszichés merevedési zavar kialakulásának a lehetőségével kell számolni.
A merevedési zavar eredetétől függetlenül hátrányosan befolyásolja a beteg mentális állapotát. Akár organikus, akár pszichés betegség részeként alakult ki a merevedési zavar a férfi identitását károsítja, önbecsülését rombolja, szorongást, depressziót okoz számos betegnél. A szexuális élet hanyatlása következtében kialakult boldogtalanságérzésüket a betegek kivetítik és az életükkel való általános elégedetlenség érzésként definiálják.
A merevedési zavar depressziót okozhat, de ez megfordítva is igaz: a depresszió súlyosságától függően erektilis diszfunkció alakulhat ki. Minél súlyosabb fokú a depresszió, annál nagyobb mértékben alakul ki az ED.
Az ED antidepresszáns terápia mellékhatásaként is jelentkezhet. Gyakran találhatunk organikus betegséget is (diabétesz, hipertónia, etc) a depresszió megjelenése mellett, melyek ér- és idegkárosodás következtében tovább ronthatják az erektilis funkciót.
A közepes és súlyos depresszió szövődményeként jelentós mértékben emelkedik a mérsékelt és teljes ED kialakulása.
Súlyos depresszióban a betegek 99%-a szenved egyben valamilyen fokú erektilis diszfunkciótól is.
Az erektilis diszfunkció mértékének csökkentése javította a depresszió tüneteit.
A korszerű antidepresszánsok többféle és különböző mértékű szexuális mellékhatást okozhatnak mind férfiakban, mind nőkben. A lehetséges merevedési zavar mellett viszonylag gyakrabban a libidó csökkenése, az orgazmusra való képesség átmeneti elvesztése, vagy a késleltetett ejakuláció a további esetenként előforduló mellékhatások..
|
|
|
